Egy hírlevél eredménye azon múlik, hogy egyáltalán eljut-e a címzett beérkező mappájába. A legjobb tartalom és a leggondosabban tervezett kampány is hatástalan, ha a levél a promóciós fülön vagy a levélszemét között köt ki.

A kézbesíthetőség nem szerencse kérdése. Néhány technikai beállításon és következetes küldési gyakorlaton múlik, amelyeket ebben a cikkben mutatunk be.

Feladói hitelesítés: SPF, DKIM és DMARC

A levelezőrendszerek elsőként azt vizsgálják, jogosult-e a feladó az adott domain nevében leveleket küldeni. Erre három, egymást kiegészítő beállítás szolgál: az SPF rögzíti, mely szerverek küldhetnek a domain nevében, a DKIM digitális aláírással igazolja, hogy a levél útközben nem változott, a DMARC pedig megmondja a fogadó félnek, mit tegyen a hitelesítésen elbukó levelekkel.

A nagy levelezőszolgáltatók ma már elvárják ezeket a beállításokat a tömegesen küldő feladóktól. Ha a vállalat domainjén még nincsenek rendben, ez az első teendő, még a tartalom előtt. A beállítás a domain DNS-rekordjaiban történik, a hírlevélküldő rendszer útmutatója alapján.

A beállítás nem igényel fejlesztést, de pontosságot: egy elgépelt rekord vagy egy kimaradt küldőszolgáltatás elég ahhoz, hogy a levelek egy része továbbra is a levélszemét közé kerüljön. Érdemes a beállítás után ellenőrző eszközzel is megvizsgálni az eredményt.

A lista minősége fontosabb a méreténél

A kézbesíthetőség egyik legfontosabb tényezője, hogy a címzettek valóban várják-e a leveleket. Ha sokan nem nyitják meg, vagy levélszemétnek jelölik őket, a levelezőrendszerek a következő küldéseket is gyanakvással kezelik.

  • Csak hozzájárulással gyűjtött címekre küldjön, vásárolt listára soha.
  • A feliratkozást érdemes megerősítő levéllel véglegesíteni.
  • A rendszeresen visszapattanó és a régóta inaktív címeket időről időre távolítsa el.
  • A leiratkozás legyen egyszerű és jól látható: aki nem kéri a levelet, jobb, ha leiratkozik, mint ha levélszemétnek jelöli.

Tárgysor és feladónév

A beérkező mappában a címzett először a feladó nevét és a tárgysort látja, és ezek alapján dönt a megnyitásról. A feladónév legyen felismerhető és állandó: a vállalat neve, vagy egy ismert kapcsolattartó neve a vállalat nevével együtt.

A tárgysor azt ígérje, amit a levél valóban tartalmaz. A túlzó, csupa nagybetűs vagy felkiáltójelekkel teli tárgysorok a levélszemét-szűrőknek és a címzetteknek is gyanúsak. Az előnézeti szöveg, vagyis a tárgy mellett megjelenő első sor értékes hely: egészítse ki a tárgyat, ne ismételje.

Szegmentálás: a megfelelő levél a megfelelő címzettnek

A kézbesíthetőséget a relevancia is befolyásolja. Ha minden címzett ugyanazt a levelet kapja, sokaknak lesz érdektelen, és a megnyitások aránya csökken, ami a levelezőrendszerek szemében is rossz jel. A címlista szegmentálása ezt előzi meg.

A szegmensek alapja lehet az iparág, a pozíció, az ügyfélkapcsolat szakasza vagy az, hogy a címzett milyen témák iránt érdeklődött korábban. Nem kell rögtön bonyolult rendszert építeni: néhány jól elkülöníthető csoport és az ezekre szabott tartalom is érezhetően javítja az eredményeket, és a leiratkozások számát is csökkenti.

Küldési ritmus és tartalom

A rendszeresség fontosabb a gyakoriságnál. A címzettek megszokják, mikor és milyen tartalomra számíthatnak, a levelezőrendszerek pedig a kiszámítható küldési mintázatot megbízhatóbbnak tekintik, mint a hirtelen, nagy mennyiségű kiküldést.

A tartalom szerkezete is számít. A levél legyen könnyen olvasható mobilon, a képek mellett szerepeljen elegendő szöveg, és a hivatkozások megbízható, a saját domainhez tartozó címekre mutassanak. Egy új domainről vagy új küldőrendszerből induló kampányt érdemes fokozatosan felfuttatni, egy kisebb, aktív címzettcsoporttal kezdve.

A küldés időpontja is számít: a döntéshozók jellemzően munkaidőben olvassák a szakmai leveleket, ezért a hétvégi vagy késő esti kiküldés ritkán hoz jó eredményt. A pontos időzítést a saját mérési adatok alapján érdemes finomítani.

Mérés és folyamatos karbantartás

A kézbesíthetőség nem egyszeri beállítás, hanem folyamatos figyelmet igényel. A hírlevélküldő rendszer riportjai megmutatják a visszapattanások, a panaszok és a leiratkozások alakulását, a nagy levelezőszolgáltatók pedig saját felületen jelzik a küldő domain megítélését.

Ha a megnyitások vagy a kattintások hirtelen visszaesnek, érdemes először a technikai beállításokat és a lista állapotát ellenőrizni, csak utána a tartalmat. A rendszeres karbantartás biztosítja, hogy a levelek hosszú távon is a beérkező mappába érkezzenek, és a hírlevél az értékesítést támogató, megbízható csatorna maradjon.

Kapcsolódó szolgáltatásunk: E-mail marketing és hírlevél - hogyan dolgozunk ezen a területen, és mit kap a vállalata.